„A kutya nemesebb lény mint az ember. A kutya hűséges, önfeláldozó és mindenek előtt feltétel nélküli szeretete a legirigylésre méltóbb tulajdonsága amit az ember soha nem tudhat magáénak."

2011. október 6., csütörtök

Kirándulás

Dióék szoktak a Zsíros hegyre járni kirándulni, kedvünk támadt nekünk is! Dél felé felkerekedtünk Bizsuval (szó szerint FEL:-D), Panoráma utca - Magas utca - erdő. Mentünk, mendegéltünk, játszottunk menet közben, pihentünk, ittunk, ez így ment órákon keresztül. Mígnem elkezdett lejteni az út! Már kocsik zúgását is hallottuk, úgy hogy gyorsan visszafordultunk. Nem jártam még erre egyedül (tavaly télen egyszer, de akkor a másik oldalon mentünk fel a hegy tetejére... Csodaszép kilátás volt, oda akartunk eljutni), rendesen el is tévedtünk... Odafelé követtem a jelzéseket, visszafelé már azt sem, sőt, egy idő után még az út is elfogyott, aztán rábíztam a haza utat Bizsu ösztöneire, szerencsére nem csaltak.
Bolyongtunk az erdőben, néha Bizsu megmerevedett, hátán égnek állt a szőr, akkor kicsit bepánikoltam, nehogy valami fenevad legyen :-D De szerintem csak fácánok voltak, látni nem láttam, csak hallottam... Aztán hopp, megláttam egy utat! Nagy volt az öröm :-D Sétáltunk tovább lefelé, mire ki van írva, hogy "Isten hozott a Kerekhegyen" (én a Zsíros hegyen indultam el), meg Solymár tábla.. Akkor hol voltam előtte? Hehe...
Hazafelé séta közben elszaladt előttünk egy kiscica, Bizsut vissza tudtam hívni! Ez nagyon nagy szó, macskákra durván be szokott gerjedni! Röpke 4 óra után értünk haza, Bizsu kiitta mindkét itatótálját, rá 3 percre már békésen aludt :-))
















Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése