„A kutya nemesebb lény mint az ember. A kutya hűséges, önfeláldozó és mindenek előtt feltétel nélküli szeretete a legirigylésre méltóbb tulajdonsága amit az ember soha nem tudhat magáénak."

2011. november 12., szombat

Garancsi-tó

Tinnyére kirándultunk kora délután, nagyon szépen sütött a nap, az ilyet szeretjük nagyon! Garancsi-tóhoz mentünk, megnéztük az Üvegtigrist, labdáztunk, fotóztunk sokat, Bizsu kacsákat kergetett, szépen kibírta, hogy ne menjen be a tóba, erre az utolsó 5 percben berontott... Úszott egy kicsit, majd mint aki jól végezte dolgát, jött vissza hozzám. Maradtunk még, futtattam a napon, dombról le-föl, jól kifáradt :p Hazafelé még megálltunk máshol is, ott is labdáztunk még 20 percet minimum, meg is száradt szépen.
Csomagtartóban utazott, végig énekelte az oda utat, konkrétan azt mondja, hogy "brumm brumm", magas idegesítő vonyítós hangon, borzasztó... Hozzá kell szoknia :-D Visszafelé már nem volt energiája énekelgetni, szerencsére. 












2011. november 7., hétfő

Városi túra

Ma megint a városban kirándultunk! Annával és Alízzal, együtt mentünk be Solymárról. Utunk először a városmajori parkba vezetett, ahol majdnem elhagytuk a kedvenc piros labdánkat!!! Sőt, tegnap is, alig találtuk meg este a sötétben... Bizsu kiváló orrának hála meglett :-)
A parkból az Annáékhoz mentünk (a belvárosi lakásába), nasiztak az ebek, meg mi is. Volt ott is hancúrozás, ivás, egy kis pihenő, majd folytattuk utunkat a Városligetben. Szuper hely, most voltam ott kutyával először, de biztos, hogy nem utoljára!! Rengeteg kutya (legalább 25-30 volt ott egyszerre), közvetlen gazdik. 2 hónapostól az idősebbig, fajtatisztától a keverékig volt minden! Legaranyosabb egy 4 hónapos vizsla fiú, Döme (:D) volt, meg egy 2 hónapos staff. Alíz nagyon elemében volt, pörgött fel-alá, Bizsu már el volt fáradva szerintem addigra. Mondjuk amikor a labda előkerült újra akkor mintha kicserélték volna :-D
Amikor elkezdett csöpögni az eső, meg sötétedett, elindultunk hazafelé... Megláttunk egy állatkereskedést, mint a kisgyerekek rohantunk be vásárolni, hozzáteszem, fölösleges dolgokat XD Bár Anna vett tápot is, meg egy világítós nyakörvet, az annyira nem fölösleges :p Bizsu kapott új játékot, meg rágcsálni való csontot!
Annától és Alíztól elbúcsúztunk, mentünk még Bálinttal találkozni. Petőfi hídnál lévő parkban játszottunk tovább, meg elsétáltunk a BME élpületei között lévő parkba. Ott is volt szerencsénk labdalopó minikutyákkal összefutni :-D Aztán egyszer csak szembe találtuk magunkat egy tavacskával, mire kettőt pislogtam Bizsu már benne lubickolt.. Este 7kor, hidegben, hát kicsit megijedtem, nehogy megfázzon utána!!! Addig labdáztunk amíg teljesen száraz lett, ezek után már tényleg hazafelé vettük az irányt. Villamoson elaludt ő is, én is, fárasztó napunk volt :-) A buszunkra még 20 percet kellett várni, hűvösvölgyi végállomásnál felsétáltunk az erdőbe, hogy addig se egy helyben ácsorogjunk a hidegben. Sötét volt, és félelmetes, inkább kimentünk a lámpás részre :-D
Otthon csudi finom vacsora várta Bizsut, pár napja főztem neki csirkefarhátat tésztával, fokhagymával, répával, ehhez jött még a táp is! Ma megevett már mindent, holnap májat kap ;)
Vacsi után fél perc múlva már szundi volt, nem csodálom!












2011. november 2., szerda

Margitsziget

Végre újból találkoztunk Zorkával! Katáék Szekszárdról jöttek fel Budapestre, fél10kor találkoztunk bent a városban, és irány a Margitsziget! A viszont látás nem ment zökkenőmentesen, a csajok egyből egymásnak estek... Mire kiértünk a szigetre, és el tudtunk engedni őket, már nem volt gond. Odakapás-morgás szinte folyamatosan volt, ha esetleg Zorka megpróbálta elvenni Bizsu botját, labdáját, vagy Bizsu akart Zorka tápjából enni... De ezt ők lerendezték egymás között, kicsi még csak 5 hónapos, de nagy a pofája :-D
Labdáztunk, botoztunk, akadályt ugrottunk, játszottunk elbújósat, megismerkedtünk sok sok új kutyussal, szuper volt!! Kedvencem Argo volt, egy teljesen fekete hovawart! Ebben a fajtában ritka ez a szín, leginkább fekete-rajzos és a szőke hovik születnek. Gyönyörű szép, ő is fél éves körüli, csak jóval nagyobb már, mint Zorka, sőt, Bizsunál is nagyobb volt szerintem.
Megnéztük az állatkákat is, láttunk rétisast, szarvast, gólyát, pónit, egész kis mini állatkert van ott :-)
Voltunk a Petőfi hídnál lévő parkban is, ott is nagyot játszottak a kutyák, oda már Bálint is csatlakozott hozzánk egy kis időre. Onnan is tovább álltunk egy idő után, elmentünk spar-ba ebédért, amit egy picike parkban fogyasztottunk el. Kata és Zorka 3 körül ment haza, nekünk még lett volna dolgunk a városban, de mindketten eléggé elfáradtunk, inkább hazafelé vettük az irányt. Templom téren levezetésképp még labdáztunk, megismerkedtünk gyerekekkel, velük nem volt gond! A buszon levőkkel annál inkább, volt nagy kétségbeesés, nem tudott hova menekülni... Így hát az én ölemben utazott tovább :-D

















...amíg a gazdik boltban vannak... :-)

2011. november 1., kedd

Viszlát Balaton!

Lementünk ma reggel Zamárdiba, téliesíteni a nyaralót! Indulás előtt lemozgattam még Bizsut, útközben is megálltunk egyszer (nem miatta), labdáztunk jó sokat, majd mentünk tovább. Balcsin kertészkedtünk, rendet raktunk, pakoltunk, fákat cipeltünk, ültettünk (!), Bizsu segített a lyuk kiásásában, köszönjük szépen :-D Szivar fácska, pár év múlva jó nagy fa lesz belőle :) Közben labdáztunk folyamatosan, hol kint, hol a kertben. Kint fegyelmezőztünk is, még mindig az állítás megy neki a legnehezebben, bár érthető, egy olyan kutyának, aki mindig ezerrel pörög :D Egyszer beledobtam a nádasba a labdát véletlenül, ő meg a nagy keresés közepette egy náddal felsértette az orrát, és vérzett szegénykémnek. Szokás szerint fel se vette a dolgot, ő ugyebár nem az a típus. Voltunk a parton is, szigorúan csak pórázon, nem szerettem volna nagy pancsolást, ahhoz már hideg volt (5° kb), egy pillanatig nem figyeltem oda és máris bent volt a vízben... Ahogy észrevettem egyből kihívtam, úgyhogy csak egy picit lett vizes a lába meg a hasa alja, de hamarosan ki is sütött a nap, játék közben gyorsan megszáradt. Akadály ugrósat is játszottunk, tesóm megfogott egy fém rudat, Bizsu átugrotta szépen, és mindig egy kicsit feljebb emelte, de akkorát tud ugrani, hogy az elképesztő :O Ráadásul csak az egyik felét tartják, ha nem szeretne ugrani simán ki is térhetett volna, biztosan élvezi :-)
6 körül indultunk is haza, útközben megálltunk vacsorázni, de kocsiban fogyasztottuk el, hát Bizsunak kifolyt a nyála :-D Miután mi jóllaktunk, megkapta a csirke csontokat, nagyon boldog volt azzal a pár darabbal! Otthon megkapta a rendes vacsoráját, és egyből kidőlt! Jogos, reggeltől estig talpon volt!